HTML

Fontos!

A jelöltek listája
Hol lehet szavazni?
Választási időszak: április 15-26.
Szavazatösszesítés: április 29-30.

Impresszum

A blogot a Hallgatói Hálózat ELTE BTK tagjai szerkesztik, akik kiemelten fontosnak tartják, hogy minél több diák éljen hallgatói jogaival, vegyen részt jelöltként és szavazóként a választásokon.

A demokrácia kicsiben kezdődik, kezdjük el most!

hallgatoihalozat.eltebtk@gmail.com

HaHa ELTE BTK

Áttörni az üvegplafont

Avagy miért van kevés nő a BTK HÖK-ben, miért baj ez, és hogyan lehet tenni ellene

2013.04.17. 12:12 HaHa ELTE BTK

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a legutolsó, az Oktatási Hivatal honlapján keresztül nyilvánosan hozzáférhető statisztikák szerint 2010-ben a nappalis hallgatók 72 százalékát alkották nők. Ennél kisebb és a szervezeti hierarchiában felfelé haladva egyre kisebb arányban voltak jelen a nők a kari hallgatói érdekképviseletben. Minek köszönhető ez a diszkrepancia, mik lehetnek a következményei, és vajon hogyan lehet tenni mindezek ellen? Erről szól ez a rövid írásunk – nem csak BTK-soknak és nem csak nőknek.

Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb port felkavaró közéleti eseménye a BTK-s gólyatábori listák kiszivárgása volt. Az esetet követő felháborodási hullám egyöntetűen és határozottan ítélte el az antiszemita és rasszista megjegyzéseket, míg az ugyanott felbukkanó szexista kommentárokról egyesek már elnézőbben vélekedtek. Ez a hozzáállás jól rávilágít arra, hogy mennyire hétköznapi és megszokott dologgá vált ilyen formában megnyilvánulni nőkről – egyetemen belül és kívül egyaránt. De mi köze ennek ahhoz, hogy kevés a lány a BTK HÖK-ben? Egyáltalán: miért probléma mindez?

Gondoljuk-e, hogy a véletlennek köszönhető, hogy míg a magyar társadalom több mint felét nők teszik ki, addig a parlamenti képviselők között kevesebb, mint 10 százalék, az államtitkárok között 17 százalék a nők aránya, míg a kormányban egy szem nő árválkodik, az ő személye is súlytalan, és gyakran köznevetség tárgya?

Ezeket az adatokat szemlélve nem csodálkozhatunk azon, hogy a hallgatói érdekképviselet egyes egységeiben is hasonló mintázatokat láthatunk. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar nappali tagozatos hallgatóinak képzési szintenként nagyjából ugyanakkora hányadát, közel háromnegyedét teszik ki a női hallgatók, ehhez képest a HÖK legutóbbi összetételében a SzHÉK-képviselők 55 százaléka, az IK-elnökök 47 százaléka, a bizottsági tagok 33 százaléka volt nő, a bizottsági elnökök között pedig már csak egy nőt találtunk. Minek köszönhető vajon a lányok fokozatos, a szervezeti hierarchia legmagasabb és leginkább látványos pozíciói felé haladva a fokozott távolmaradása, és milyen következményekhez vezethet mindez?

A kérdés felvetése azért tűnik különösen izgalmasnak a BTK HÖK-öt szemlélve, mert (az egyébként működésében szintén sűrűn bírált és az 59 százalékos női hallgatói arány ellenére az elnökségében egyetlen női taggal sem rendelkező ÁJK HÖK-öt kivéve) az ELTE más karain – a rendelkezésünkre álló adatok szerint – a HÖK-ökben érvényesül a deskriptív reprezentáció elve.

A BTK HÖK előző felállását tehát egy jól látható, a bizottsági tagság és a bizottsági elnöki szint között megvastagodó üvegplafon jellemezte. Könnyen adja magát a magyarázat, hogy talán a nemekhez kapcsolódó társadalmi normák okozzák ezeket a torzulásokat, hiszen még mindig furcsaságnak láttatják azt, ha lány lép be a szűkebb vagy tágabb értelemben vett politika és közélet színterébe. De ha ez így van, miért nem jelenik meg ez a jelenség az ELTE-n belül más karoknál is, miért csak erre a kettőre (volt) jellemző és miért ilyen látványos a nők hiánya ezekben a szervezetekben a vezetői szinten?

A jelenség magyarázatához megkerülhetetlen a szervezeti kultúra fogalmának bevezetése. Szervezeti kultúra alatt (nagyon leegyszerűsítve) mindazokat az értékeket, normákat, egyéb belső jellemzőket értjük, amelyek alapján egy szervezet „él”, működik. Ezeket az értékeket a szervezetbe belépő új tagok a lehető leghamarabb elsajátítják, amin a szervezet és annak korábbi, már bent lévő tagjai is aktívan dolgoznak: szocializálják az új tagokat, hogy a szervezet minél változatlanabbul tudjon a saját, korántsem biztos, hogy maximális hatékonyságot biztosító szabályai alapján tovább dolgozni.

Úgy tűnik, hogy az ELTE-n belül bizonyos karokon a HÖK szervezeti kultúrája meglehetősen határozott elképzeléseket vall a nők szervezeten belüli szerepéről. Ha be is engedi őket, jellemzően alacsonyabb és hatalmi szempontból súlytalanabb pozíciókba illesztve teszi ezt. Ezzel szemben a fiúk vagy bizonyos karakterű fiúk számára jobban kinyitja a kapuját egy olyan útnak, amely mind feljebb és feljebb repíti a szervezetbe bekerülteket. A BTK-s gólyatábori listákban uralkodó hétköznapi szexizmus a BTK-s HÖK szervezeti kultúrájának egyik sarokköve, tartóoszlopa volt. Arról árulkodik, hogy a szervezeti kultúra az egyetemre bekerülő lányokat (nem biztos, hogy elsősorban, de mindenképpen az elsőbb szempontok között) a szervezet tetején ülők szemével vizsgálva potenciális szexuális értékük, hasznosságuk alapján ítélte meg. Egy ilyen szexista szervezeti kultúrában token leány legyen a talpán, aki vezető szintre tudja magát küzdeni, hogy aztán ő legyen „A Nő” a vezetésben.

Mindezek a mintázatok kísértetiesen hasonlítanak a nagypolitikai életben (ha úgy tetszik, pártok szervezeti kultúrájában) található szexizmusra. Az utóbbi hetekben, hónapokban több olyan ügy is napvilágot látott, amikor a női képviselőket nőiségükben sértő és (pártállástól szinte függetlenül) férfi képviselőktől származó megnyilvánulásoktól volt hangos a sajtó. Ugyancsak élen jár a legtöbb parlamenti párt a token képviselőnők állításában, hogy aztán mindenki női mivoltuknak tulajdoníthassa egy-egy kevésbé jól sikerült megnyilvánulásukat, levonva a következtetést, hogy a politikához a nők vajmi keveset konyítanak. Talán nem lövünk túlságosan mellé, ha azt állítjuk, hogy az ELTE-n pont azokban a HÖK-ökben találhatjuk meg a nők súlytalan pozíciókba való becsatornázását eredményező szexizmust a gyakorlatban, amely HÖK-ök valamiképpen a nagypolitikai játszótér szocializációs előszobáiként is funkcionálnak vagy funkcionáltak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a HÖK egyes tagjainak (akármilyen szinten is állnak) az egyéni véleménye eltérő lehet a szervezetben uralkodó köznormákhoz képest. Vagyis senkiről, se fiúról, se lányról nem állítjuk személy szerint, hogy szexista lenne (legfeljebb azokról, akik az egyes bejegyzéseket írták). A szervezeten belüli normák ugyanis így is biztosítják azt, hogy valaki ne emelje fel határozottan a szavát akkor, ha más elereszt egy jól irányzott szexista viccet, kiszólást vagy megjegyzést. Szembemenni ugyanis uralkodó normákkal nagyon nehéz és igen költséges mutatvány: alaphangon a társaság rosszallását váltja ki egy ellenvélemény, hosszabb távon pedig a szervezet meg is válhat a szervezeti kultúra elemeit megkérdőjelezőktől vagy ők maguk hagyják el a csoportot, mellyel nem akarnak közösséget vállalni.

Miként tud tehát mindennek ellenére mégis megváltozni ez a szervezeti kultúra? Miként tudna több, egyébként alkalmas nő bekapcsolódni a HÖK-be, és miként tudnának áttörni az üvegplafonon? A női HÖK-ösök magasabb aránya önmagában még nem jelenti azt, hogy eltűnhet a szervezeten belüli szexizmus, viszont azt gondoljuk, hogy a HÖK-ön belüli állandó és a hierarchia minden szintjére kiterjedő jelenlétükkel is közvetíthetik az egyetem minden polgára felé az üzenetet: a női hallgatók nem reprezentatív biodíszletek és nem kényelmi funkciókat színesítő kellékek az egyetemen, hanem aktívan és tevékenyen dolgoznak a közügyekért, aktívan részt vesznek a tudományos közéletben, és mindezzel (idővel) kifoghatják a szexista vélemények vitorlájából a szelet.

No de hogyan is kezdjünk neki a változásoknak, s mi biztosítja azt, hogy ha nagyobb számban kerülnek női hallgatók a HÖK-be, nem lesznek ismét a partszélre állítva? Van egy jó hírünk és egy félrossz hírünk. A jó hír az, hogy vannak már pozitív példák, és nem is kell értük az unásig emlegetett északi országokba menni. A félrossz hír az, hogy az elején biztosan sok energiát kell fektetni abba, hogy ne léphessenek újra működésbe nemi és/vagy egyéb dimenzióban értelmezhető egyenlőtlenségi mechanizmusok. Ha viszont kiépül a szervezet belső önvédelmi mechanizmusa, és a szervezeti kultúra megkerülhetetlen elemévé és normájává válik az egyenlőség biztosítása, már nem kell folytonosan odafigyelni rá. Hogyan lehet ezt elérni? Figyelni lehet arra, hogy fiúk és lányok közel egyforma arányban képviseljék a szervezetet különféle formális és informális megjelenéseken. Figyelni lehet arra, hogy vitákon, fórumokon mindenki azonos szabályok szerint kapjon szót, és bátorítsunk mindenkit a véleményének megosztására. Figyelni lehet arra, hogy egyes szerepeket, pozíciókat, posztokat ne csak mindig (bizonyos) fiúk vagy ne csak mindig (bizonyos) lányok töltsenek be, hanem kettős tisztségeket vagy határozott időközönkénti rotációkat vezessenek be. A kiscsoportos munka pedig nemtől függetlenül minden, nagyobb plénum előtt gyakorlatlanabb megszólalót bátorít az aktív véleményformálásra. Számít természetesen a kontextus is, például az ELTE készülő etikai kódexe mint az ELTE szervezeti kultúrájának egyik eleme, melyben várhatóan több más kategória mellett a nemi hovatartozás alapján történő diszkrimináció és az emberi méltóságot sértő magatartás minden egyetemi polgárra vonatkozó tilalma is egyértelműen kifejezésre jut.

Nem véletlen egyébként, ha az előbb említett praktikák ismerősnek tűnnek az olvasó számára. Az elmúlt hónapok egyetemi fórumai és hallgatói aktivistái immáron elképzelhetővé tettek korábban kevésbé elképzelhető dolgokat: megmutatták, láthatóvá tették a szűkebb és tágabb értelemben is vett nyilvánosság számára, hogy nem csak fiúk tudnak hallgatói érdekekért síkra szállni, érvelni, vitatkozni, hanem lányok is. Látszik, hogy ha nem szívják el a levegőt a lányok elől, ha tudatosan kiszorítják a szereplők azokat a mechanizmusokat, amelyek nem engedték szóhoz jutni a nőket, igenis van konstruktív mondanivalójuk, és hallatni is akarják a hangjukat. Ez régebben is így volt, a különbség az, hogy most nyilvános terük lett ezt meg is mutatni. Ha a vezető és a nyilvánosság számára láthatóbb pozíciókban férfiak ülnek, az emberek felé az az üzenet áramlik, hogy erre a feladatra inkább férfiak alkalmasak, miközben az egyébként szintén aktív és alkalmas női HÖK-ösök munkája láthatatlan, mert arra kevesebb figyelem esik.

Ahhoz viszont, hogy alkalmasságukat láthatóvá tegyék, egyenlő mércék szerint kell tudniuk belépni a terepre. Ha közéleti aktivizmusról beszélünk, akkor például be a HÖK-be, a HÖK-ön belül pedig aztán egyenlő mércék szerint kell versengeniük a különböző pozíciókért, hogy valóban a legalkalmasabb jelölt tölthesse be az adott pozíciót, így segítve elő a szervezet jobb működését, ami mindenkinek az érdeke. Le kell számolni azokkal a nemi sztereotípiákkal, miszerint egy fiú jobban tud hallgatói érdekeket képviselni vagy egy csoportot vezetni, mint egy lány. Ezek a sokszor tudattalan hiedelmek nem fair módon juttatják előnyhöz a férfiakat, akár akarják ezt, akár nem.

Ez nem egy kampánybeszéd a női jelöltek mellett. Ez egy kampánybeszéd amellett, hogy ne hagyjuk magunkat a különböző nemi sztereotípiák által az orrunknál fogva vezetni. Ne mi legyünk azok, akik egyenlőtlenségeket termelünk újra! Ismerjük meg a jelölteket és a programjaikat! Szavazzunk ezek alapján bizalmat nekik, a HÖK-ön belül is! Biztosak vagyunk abban, hogy aki keres, az találni is fog számtalan alaposan felépített programot a női jelöltek kampányanyagaiban is. Hallgatóként, majd későbbi küldöttként a Ti kezetekben van a döntés és a változtatás lehetősége. Éljetek vele!

Éber Márk Áron és Gregor Anikó

A szerzők szociológusok (szigorúan ABC-sorrendben), az ELTE Társadalomtudomány Kar oktatói.

(A cikk elkészülésében elévülhetetlen érdeme volt Papp Gazsinak, köszönet érte!)

14 komment

Címkék: publicisztika

Kirekesztő kampány a Történeti Intézetben

2013.04.16. 18:00 HaHa ELTE BTK

Nem csak gyanús, hanem tudható, hogy a Választás az ELTE BTK-n 2013. április Facebook-oldal a jelenlegi HÖK-ösök kampánya azért, hogy megőrizhessék pozícióikat. Csupán egyes jelölteket tesznek fel a hivatalosnak tűnő plakátokra, másokat kihagynak. Nem meglepő módon a Történeti Intézetben például az egyik ilyen kihagyott jelölt plakátján szót emel a listázás ellen és egy átlátható HÖK-ért. Felmerül a kérdés: kik akarják valóban képviselni a hallgatókat és kik azok, akik csak a hatalmukat akarják megőrizni?

Az ELTE BTK Történeti Intézetéhez tartozó választási körzetben 12 BA-s hallgató jelöltette magát a választásokon, ebből a 10 legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet SzHÉK-es, és előreláthatólag 5 főt delegálhatnak a küldöttgyűlésbe. Tehát a SzHÉK-ben csupán két mandátum sorsáról dönt most a szavazás. A hivatalosnak tűnő választási plakáton csak 10 arc és név jelent meg, közülük 7-en jelenleg is a történelem SzHÉK tagjai.

Szerencsére az egyik lehagyott jelölt készített saját plakátot, amin - a másik plakáttal ellentétben - nem csupán nevek szerepelnek, hanem egy jelölttől elvárható módon közzé is teszi, hogy hogyan és miért akar HÖK-ösként dolgozni. Petrőcz Jordán Olivér többek közt azt írja, hogy „azon leszek, hogy a HÖK és a történelem szak a lehető legjobban működjön, hibáit kijavítsa. Ne készülhessen semmilyen kirekesztő és megalázó lista (akár volt, akár nem)”, valamint hogy „azt szeretném, hogy legyen a BTK HÖK hatékony, hasznos, átlátható és sikeres”.

A jelenlegi történelem szakos HÖK-ösöknek  és még három új jelöltnek – láthatóan nem érdeke, hogy Petrőcz Jordán Olivér jelöltségének ténye és programja is akkora nyilvánosságot kapjon, mint az ő jelöltségük és  sajnos  nem létező programjuk. Felmerül a kérdés, hogy ha az egyetlen jelölt, aki a listabotrányt kiemelten kezeli a kampányában, ki van közösítve, akkor mit képvisel a többi jelölt, akik erről nem beszélnek? Kérdés, hogy az egyetemi választópolgárok mi alapján adják le szavazataikat, hogyan tudnak jólinformált döntést hozni, ha csupán nevek szerepelnek egy plakáton? Kit, mire és mi alapján választunk? (A történelem-levéltár-muzeológia választási körzetben egyébként már 36%-os a részvételi arány.) Sajnos a hivatalos választási oldalon még mindig csak Eötvös Loránd bemutatkozása olvasható.

A Hallgatói Hálózat ELTE BTK kiemelten fontosnak tartja, hogy a szakos hallgatói érdekképviselők megválasztása valódi programok alapján történjen. Hogy az egyetemi polgárok tudják, hogy ki miként akarja képviselni az érdekeiket. Hogy ne a hatalomért, hanem a hallgatókért és a valódi hallgatói érdekképviseleti munka szándékával induljanak a választásokon a jelöltek. Hogy a kar becsületén esett foltot ne elkendőzzük, hanem a kiváltó okokat kezeljük és megváltoztassuk a visszaélésre lehetőséget adó szabályokat.

Te is tudsz olyan jelöltről, akit kiközösítettek? Láttál olyan plakátot, ami hivatalosnak tűnt, de némelyeket lehagytak róla? Véleményed van a jelenlegi működéséről, szabályairól a HÖK-nek? Írj nekünk!

Petrőcz Jordán Olivér plakátja (forrás):

petrocz-jordan-oliver-toriszak-plakat-s.jpg

A 10 jelölt (akik közül 7-en jelenleg is SzHÉK-esek) plakátja a hivatalosnak tűnő Facebook-oldalról (forrás):

toriszak-10-es-plakat.jpg

Update: Cikkünk megjelenése után fél nappal, szerdán reggel 8-kor kikerült a hivatalosnak tűnő választási oldalra Petrőcz Jordán Olivér plakátja is. Azonban az oldalról még mindig sokan lemaradnak, ahogy egy komment is jelzi jelenleg: „Ezt az oldalt ki készíti? Postolnám a saját anyagomat, de nem engedi.”

Update 2: A Választási Bizottság állásfoglalást adott ki, mely szerint a megtévesztő nevű „Választás az ELTE BTK-n 2013. április” Facebook-oldal nem a választás hivatalos oldala. Lassan a helyükre kerülnek a dolgok.

14 komment · 1 trackback

Címkék: kampany

Hallgatók közt cinkes, aki néma

2013.04.16. 11:36 HaHa ELTE BTK

Nem tudom, hogy járt-e más is úgy, mint én, de nem árt ellenőrizni a tanulmányi ösztöndíj összegét a Neptunban. Nekem törölték a következő 3 hónapot, és kivettek egy kisebb összeget.

Sokáig tűnődtem azon, meddig lehet csendben, lehajtott fejjel tűrni, és folytatni a munkát. Művelni a tudományt, nem törődve azzal, hogy egyre biztosabban látszik, nincs jövője, hogy a kezemben tartott munkáim csak felesleges, haszontalan játszadozások a közvélemény és a politika szemében. Egyre biztosabbá vált bennem: feleslegesnek éreznek. Fogtam a fejem, amiért nem mentem informatikusnak, hogy most egész nyugodtan megpattanhatnék innét, mert nem a magyar kultúrához és nyelvhez kötődne minden, ami kikerül a kezem alól.

Aztán kirúgták a legjobb professzorokat az egyetemről. A dékán kedvesen, sajnálkozva, de egyértelműen elutasította a több száz hallgató által aláírt petíciónkat a professzorok megóvására, mondván, hogy ő mindent megtesz, de sajnos az anyagi helyzet miatt kénytelen a legkisebb rosszat választani.

Nem a dékán, és nem a rektor a végső okai mindennek. Évek óta tart a felsőoktatás leépítése, a válság, az általános országos gazdasági recesszió ezen a ponton is megteszi a hatását, mint a kultúrán, vagy a szociális segélyek rendszerén.

Legújabban már a mi zsebünk sincsen biztonságban. Az ösztöndíjak, amikért előző félévben megdolgoztunk egyik percről a másikra csökkentek le. Mi lesz a következő, hogy a szociális ösztöndíjak is megszűnnek és már nem csak a jövő diákjainak kell önmaguk kilátástalan hitelbe verése helyett inkább nem egyetemre menni, hanem már akik itt vagyunk is kénytelenek leszünk abbahagyni? Jól látszik már, hogy téves a hozzáállás miszerint én nem akarok ellenkezni, mert engem úgysem érint. Alapvetően sem illik egy felnőtt egyetemistához ez a mások iránti szenvtelenség, de most a saját bőrén érezve mindenkinek rá kell döbbennie, szükség van rá, hogy megtegyük, amit tudunk, felszólaljunk, ha kell. Mert már nem lehetünk biztosak semmiben, folyton harcolni kell a jövőnkért.

Nem is beszélnék hosszasan arról a morális válságról, ami éppen azt a kört övezi, ami eddig a BTK HÖK volt, és ami tétlenül nézte végig, hogy az egyetem alól, a MI egyetemünk alól kiveszik a talajt. És amikor egyes, bátrabb tanárok úgy gondolták, hogy itt az ideje, hogy engedjenek teret olyan párbeszédnek, ami ezeket a problémákat felveti, akkor nemhogy melléjük állt volna, de annak a HÖK-nek az elnöke feljelentette a tanárokat, és mindent megtett, hogy a párbeszédek ne jöhessenek létre.

Én biztos vagyok benne, hogy értékes, amit itt a BTK-n csinálunk. És egy normális Magyarországon fel sem merülne, hogy egy ilyen intézményt a működésképtelenség szélére sodorjanak elégtelen kormányzati tevékenységgel. Egy normális egyetemen pedig fel sem merülne, hogy a HÖK köreiben vallása, kisebbséghez való tartozása, Facebook-profilja alapján különböztessék meg egymást az emberek, ahogy az sem hogy a tanárok ajtajára zsidózó matricákat ragasszanak.

Azt mondom, hogy már régen túlléptünk a tűréshatárokon. Hogy már az egyetem sem bír több elvonást. A köztünk lévő problémák pedig nem tűrnek több csendet és nem engedhetjük meg magunknak mi sem a hallgatást. Ezért azt mondom: hallgatók közt cinkes, aki néma. Szólaljon meg mindenki, aki eddig hallgatott. Ne tűrjük némán, hogy lebontják a fejünk fölül a tudomány fellegvárát, és ne tűrjük, hogy a nácik építsenek a fejünk fölött másféle fellegvárakat.

Bödecs László

Kommentár:
Az ösztöndíjak csökkenéséről már március végén állást foglalt az ELTE EHÖK, miszerint a kormányzat törvénysértő módon, előzetes figyelmeztetés nélkül sodorta szociális krízisbe a hallgatókat. Az Eduline is részletesen tudósított arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által eszközölt forráskivonások miatt éppen a rászoruló hallgatóktól kényszerül az egyetem megvonni a támogatást. A BTK HÖK oldalán a felfüggesztés alatt az EHÖK adott hírt a szociális támogatások csökkentéséről, valamint arról, hogy a Neptunban, kapkodva bevezetett új tanulmányi rendszerben miért és hogyan kellett újraszámolni a tanulmányi ösztöndíjak összegét, ami a kifizetési összegek átmeneti törlésével járt.

A „Véleményed” rovatban olyan egyetemi polgárok hangját hangosítjuk ki, akiknek véleménye, tapasztalata egyébként nem jutna el szélesebb nyilvánosság elé.

HÖK-ös voltál? HÖK-ös leszel? Véleményed van az egyetemi közügyekről? Írd meg! Küldd el! Itt mindenki szóhoz juthat.

4 komment

Címkék: velemenyed

Élet a HÖK-ön innen és túl

2013.04.15. 06:45 HaHa ELTE BTK

Miért jó HÖK-ösnek lenni?

Ha HÖK-ös vagy, munkaköri leírásodból adódóan nincs olyan, hogy nem tudsz valamit. Ha ez mégis előfordulna, akkor sincs olyan, hogy ne tudnád, ki fogja tudni helyetted. Nem fogsz fölöslegesen a TO-ra menni, mert tisztában leszel azzal, mikor van nyitva. Nem fogsz lecsúszni az egyetemi pályafutásod szempontjából fontos eseményekről, mert ismerni fogod a határidőket. Nem fog semmi megváltozni a tanszékeden úgy, hogy ne tudnál róla, hiszen folyamatos kapcsolatban állsz majd az oktatóiddal és részt veszel a szakod életét meghatározó tanszéki és intézeti értekezleteken. Nem fogsz unatkozni a félév vizsgáktól mentes időszakában sem, ugyanis izgalmas, a szakodhoz többé-kevésbé kötődő programokat fogsz szervezni. És ha jól végzed a munkád, ugyanez lesz az élménye a téged megválasztó szaktársaidnak is: ugyanis te leszel felelős azért, hogy ezek a fontos információk eljussanak hozzájuk, és hogy ne csak a vizsgaidőszak végéig tartó közös érdek tartsa össze a félév során közös szemináriumokra és előadásokra összeverődött csoportosulásokat.

Miért nem jó (jelen pillanatban) HÖK-ösnek lenni?

A HÖK-ös létet két, a munka során kikerülhetetlen tényező nehezíti meg: a HÖK-ösök és a hallgatók. Már az, hogy ketté kell választanom az alapvetően közös halmazt, jelzi, hogy valami nagyon rosszul működik. Bontsuk tehát ketté, és vizsgáljuk meg, mi okozza az önmagát folyton újrageneráló, körkörös bizalmatlanságot HÖK-ös és hallgató között.

Hogyan nehezítik meg a hallgatók az őket képviselő tisztségviselők munkáját?

Általánosítanak, bizalmatlanok, ezzel párhuzamosan (és teljes mértékben ellentétesen) azonban túlságosan ráhagyatkoznak a képviselőikre. Már a lista-botrány kirobbanása előtt is igen komoly megbélyegzéssel kellett megküzdenie azoknak, akik arra vállalkoztak, hogy szakos hallgatói érdekképviselőnek jelöltetik magukat. Választási időszakban válogatás nélkül repkedtek az “engem ez a Jobbikos bagázs ne képviseljen” típusú érvek, még ha egy pár perces beszélgetés után ki is derült volna, hogy az adott képviselőjelölt valójában a Munkáspárt lelkes aktivistája. Azon kevesek, akik hajlandóak voltak élni választási mandátumukkal, nagyon ritkán tették ezt tudatosan, akik pedig ideológiai alapon nem kívántak szavazni, sosem az adott képviselőjelölt kompetenciáját kérdőjelezték meg, de még csak nem is az ő politikai beállítottságát: a HÖK néhány tagjának pártpreferenciáját könyvelték el általános érvényűnek.

Ennek ellenére mégis hatalmas bizalmat fektetnek a Hallgatói Önkormányzatba, hiszen kevesen fordulnak a Hallgatói Követelményrendszerhez (HKR), ha tanulmányi kérdésük van, vagy a TO Hallgatói Juttatásokért felelős munkatársához, ha késik az adott havi tanulmányi ösztöndíj vagy szoctám. És nem is feltétlenül baj ez: azért választunk szakos képviselőket, hogy segítsenek megoldani a problémáinkat - ebből a tekintetből azonban az érdektelenségünk a kilétükkel és a milyenségükkel kapcsolatban meglehetősen disszonáns.

És hogy hol hibázott a HÖK?

Természetesen, mindenféle bűnbakkeresés nélkül, itt is ki lehet jelenteni: meglehetősen sok helyen. Első körben természetesen ott, hogy elfogadta a munkája iránti teljes érdektelenséget, ezzel pedig leszakadt a hallgatók közösségéről, és vált azzá a kisebbséggé, akiket kiemelten érdekelnek a hallgatói közügyek. A probléma akkor vált látványossá, mikor az ebben a pozícióban elkényelmesedett szervezet nem tudott mit kezdeni egy másik, a hallgatói ügyek iránt nagyon is érdeklődő csoportosulással: a Hallgatói Hálózattal. Összefogás helyett folyamatosan a hatalomátvételi törekvésektől rettegve, az építő jellegű kritikát személyes sérelemként interpretálva a HÖK, rövidebb fehérzászló-lengetéseket leszámítva, elhatárolódott a HaHától, és hasonló magatartást várt el tagságától is.

Emellett a szervezeten belüli kommunikáció is hagy kívánnivalót maga után: példaként az utódlás történelmileg igencsak megterhelt kérdését hoznám, hiszen az az eddigiekben is rengeteg belviszályt okozott az alapvetően egységes szervezetben, ennek ellenére a legtöbb szinten még mindig ugyanolyan antidemokratikusan zajlik. Egy megüresedett bizottsági pozíció, ne adj Isten, elnökség, sosem pályáztatás útján kerül kiosztásra: az új tagokat általában elődjük választja ki maga helyett, és készíti fel a munkára. Ez egy szempontból természetesen átgondolt és céltudatos magatartás, másrészt azonban teljes mértékben kirekesztő: a háttérben zajló előzetes felmérés és a jelölttel csak a döntés meghozatala utáni egyeztetés kizár rengeteg olyan képviselőt, akiről talán nem derül ki első pillantásra, milyen potenciálokkal rendelkezik, és még inkább, hogy milyen ambíciói vannak. Ennél természetesen csak az az érzés méltatlanabb, mikor a képviselők tudják, mérlegelik őket egy bizonyos pozíció kapcsán, de a döntési folyamatból teljes mértékben kimaradnak.

Hogyan tovább?

Manapság szinte már klisé azt mondani, hogy párbeszédre van szükség, ennek ellenére ez továbbra sem lesz kevésbé igaz. A jelenlegi HÖK-tagságnak fel kell ismernie azt, hogy a szervezettel szemben megfogalmazott kritika nem személyi jellegű, hanem strukturális. Azt, hogy már nem ők az egyetlenek a többezerfős karon, akik beleszólást követelnek a közügyekbe. Hogy a tájékozódásra nem muszáj támadással válaszolni, és az eddigi érdektelenséget ingerülten felróni olyanok számára, akik most itt vannak és érdeklődnek, véleményük és konstruktív javaslataik vannak.

Sárai Vanda

3 komment

Átláthatóság és hallgatói ellenőrzés

2013.04.11. 14:16 HaHa ELTE BTK

A HÖK a bölcsészhallgatókért van, működése legyen nyilvános, átlátható és bírálható!

Mivel a HÖK az egyetemi polgárok közösségének pénzével gazdálkodik, működését abból finanszírozza, nem kérdés, hogy a hallgatói önkormányzati képviselők minden tevékenységének - így gazdasági tevékenységüknek is - elengedhetetlen feltétele a nyilvánosság és az ellenőrizhetőség. Fontosnak tartjuk, hogy a HÖK a döntéshozatal nyilvános eseményeiről előzetesen és utólag is tájékoztasson minden érintettet, és a rá bízott minden fillérrel számoljon el az egyetemi hallgatók felé.

Egyetemi éveink alatt sajnálattal tapasztaltuk, hogy a BTK HÖK saját Alapszabálya szerint nyilvános Közgyűléseinek helyszínéről, időpontjáról és napirendjéről nem tájékoztatja a hallgatókat, az ott meghozott döntések is csak jelentős késéssel vagy egyáltalán nem érhetők el a HÖK honlapján. 2012 tavaszán például a kari HÖK-elnök választás eredményét és lefolyását tartalmazó dokumentumokat is csak az irodában lehetett elolvasni, a HÖK képviselői azokat többszöri kérésünk ellenére sem tették elektronikusan hozzáférhetővé. A HÖK költségvetése, gazdálkodása nem átlátható, arról a honlapon elérhető beszámolókban alig-alig található információ. Beszédes, hogy az ELTE ÁJK HÖK pontos gazdálkodására vonatkozó közérdekből nyilvános adatok kiadása jelenleg bírósági szakaszban van, a BTK-n tudtunkkal ezek nyilvánossá tételére kísérlet sem történt. Véleményünk szerint nyilvános, a juttatások összegét is tartalmazó beszámolásra kellene kötelezni a Hallgatói Önkormányzat minden választott tagját, és azokat a hallgatókat, akik munkajellegű tevékenységükért hallgatói jutalomban vagy közéleti ösztöndíjban részesülnek. A HÖK működési költségvetését és annak tervezetét is minden hallgatóhoz el kellene juttatni, a hallgatók véleményét, preferenciáit a végleges költségvetés kialakításakor figyelembe kellene venni.

A Hallgatói Önkormányzat átlátható működésének fontos biztosítéka lehet a hallgatói média. Ezért fontos, hogy a közpénzből működő - így közszolgálati - kari lap szerkesztőit az eddigi gyakorlattal szemben nyilvános pályázat és világos kritériumok alapján válassza ki a HÖK, a főszerkesztő munkája felett pedig ezentúl csak törvényességi felügyeletet gyakorolhasson.

Az Alapelvek” sorozatban azokról a témákról írjuk le a Hallgatói Hálózat ELTE BTK tagjainak véleményét, melyek fontos pontként merültek föl a HÖK-ről szóló nyilvános fórumokon, beszélgetéseken az elmúlt hónapokban, s melyekről saját tapasztalatunk van az elmúlt évekből.

A jelöltektől és jövőbeni képviselőktől azt várjuk, fejtsék ki álláspontjukat az itt felmerülő kérdésekről, hogy az egyetemi választópolgárok tudják, mire szavaznak, kit választanak. Véleményed van? Kommentálj! Írj! hallgatoihalozat.eltebtk@gmail.com

Szólj hozzá!

Címkék: alapelvek

Valódi érdekképviselet, konfliktusok felvállalása

2013.04.10. 17:13 HaHa ELTE BTK

A HÖK a bölcsészhallgatókért van, működjön együtt velük és védje érdekeiket bárkivel szemben!

Úgy gondoljuk, hogy a hallgatói önkormányzatiság akkor működik jól, és akkor tesz a legtöbbet a minőségi felsőoktatásért, ha választott képviselőink minden szinten - így akár a tanszékkel, a karral, az egyetemi vezetőséggel és a kormányzattal szemben is - bátran és megalkuvás nélkül állnak ki a diákok érdekeiért. Egyúttal elvárjuk, hogy minden hallgatói önkormányzati képviselő rendszeresen tájékoztassa az érintetteket érdekképviselői munkájáról.

Egyetemi éveink alatt sajnálattal tapasztaltuk, hogy a BTK HÖK által az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatában és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján képviselt álláspont a bölcsészhallgatók számára nem megismerhető, és a HÖK tanszéki, intézeti vagy kari testületekben végzett munkája is csak hosszas keresgélés, külön kérések után, bürokratikus nyelvezetű dokumentumokból fejthető vissza. Véleményünk szerint a kari hallgatói önkormányzatnak be kell vonnia a hallgatókat a felsőoktatás helyi és országos szintű problémáinak megvitatásába, a megoldás érdekében tett lépéseit pedig proaktívan, az esetleges konfliktusokat is felvállalva kell eljuttatnia a hallgatókhoz.

A bölcsész szakmák értéke és presztízse ellen folytatott propagandát ellensúlyozva fontosnak tartjuk, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata más bölcsész HÖK-ökkel együttműködve publikáljon hiteles és közérthető adatokat a bölcsészet valódi piaci és társadalmi helyzetéről. Szintén elengedhetetlen, hogy ha támadás éri a Bölcsészkart - forráskivonások, oktatók elbocsátása - a helyi érdekképviselet az egyetemi és országos HÖK-öktől függetlenül is akarjon és merjen megmozdulásokat szervezni.

Az Alapelvek” sorozatban azokról a témákról írjuk le a Hallgatói Hálózat ELTE BTK tagjainak véleményét, melyek fontos pontként merültek föl a HÖK-ről szóló nyilvános fórumokon, beszélgetéseken az elmúlt hónapokban, s melyekről saját tapasztalatunk van az elmúlt évekből.

A jelöltektől és jövőbeni képviselőktől azt várjuk, fejtsék ki álláspontjukat az itt felmerülő kérdésekről, hogy az egyetemi választópolgárok tudják, mire szavaznak, kit választanak. Véleményed van? Kommentálj! Írj! hallgatoihalozat.eltebtk@gmail.com

10 komment

Címkék: alapelvek

Az vagy, amit megválasztasz

2013.04.06. 19:39 HaHa ELTE BTK

Szólj hozzá!

Címkék: indulj-valassz

Korábbi visszaélések az ELTE BTK HÖK-ben

2013.04.06. 19:28 HaHa ELTE BTK

Miért van szükség egy ellenőrizhetőbb, számonkérhetőbb, transzparensebb hallgatói érdekképviseletre? Hogyan hoztak szégyent a Bölcsészkarra az elmúlt évek ELTE BTK HÖK elnökségei?

Az alábbiak miatt fontos, hogy sok olyan hallgató induljon el a választáson, akik nem kérnek abból, ami eddig zajlott az ELTE BTK HÖK felsőbb köreiben. Akik nem becstelenítenék meg a hallgatókat és saját HÖK-ös munkatársaikat azzal, hogy megalázó és törvénysértő módon listázzák hallgatótársaikat, hogy nyíltan és titokban is behozzák a pártpolitikát és a világnézeti kirekesztést az egyetemre, hogy visszaélnek a HÖK szabályaival a hatalom megtartása érdekében.

Álljanak itt ezek a cikkek mindannyiunk okulására.

Jobbikos kötődés, választási csalás?!

Arról, hogy

  • hogyan alakult ki Szávay István elnöklése alatt a Jobbikos befolyás és utódlás a bölcsész HÖK-ben.
  • hogyan tizedelte meg Nemes László a HÖK elnökségét, hívta vissza a küldöttgyűlés tagjait a választás előtti órákban, hogyan trükközött a választási bizottsággal, hogy az általa kiválasztott Garbai Ádám kerüljön hatalomra.

Magyar Narancs: Két választás a bölcsész HÖK-ben

Listázás!

Arról, hogy

  • hogyan listázták pártpreferncia és származás szerint a BTK-s hallgatókat.
  • hogyan lehet valakiből “kis liberó buzigyerek”, “basznivaló egyiptológus”.
  • hogyan ismerte el Silhavy Máté, hogy súlyos adatkezelési visszaélés történt.
  • milyen meglepően hosszú a Jobbik-tag volt HÖK-ösök listája.
  • hogyan ítélte el korábban a felsőoktatás leépítése ellen tiltakozókat a BTK HÖK vezetése.

ATV: Libsi, katkó, cigó, ratyi: diáklista az ELTE-n

Lappangó lista

Arról, hogy

  • a listázási botrány kitörése után hogyan állította le minden működését a BTK HÖK.
  • kik a listakészítők, magukat “kommandó”-nak nevezők.
  • hogyan sározott be rengeteg ártatlan HÖK-öst a botrány.
  • hogyan nem került nyilvánosságra a lista évekig, holott a létezéséről többen, pl. Garbai és Nemes is tudtak.

Átlátszó: HÖK-botrány: Régóta profiloztak, már 2011-ben felbukkant a gólyalista

Röhögcsélés a listákon, kisajátított erőforrások, oktatók feljelentése

Arról, hogy

  • Garbai hogyan röhögcsélne a listabotrányon, és mennyire nem érdekli az egész.
  • hogyan rendelkezik a HÖK az erőforrások, pl. a kollégiumok fölött.
  • hogyan hozta előre fél évvel az elnökválasztást Nemes újraválasztása érdekében.
  • hogyan jelenetette fel Garbai a tüntetőkkel szimpatizáló oktatókat.

Átlátszó: HÖK-botrány II.: „Nyáron már egy sör mellett röhögcsélünk a tőlünk idézett mémeken”

Utódlás a jobbikos szellemiség jegyében, megbízható arcok

Arról, hogy

  • a listák alapján már a Gólyatáborba sem vittek le vagy kollégiumba sem vettek fel hallgatókat.
  • hogyan működött az utódlás, mit jelent az “E”-betű a pártpreferencia oszlopban, mit jelent az “injekciós”.
  • Stummer János, azóta Jobbikos képviselő, jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő BTK-s oktató is bele-beleírt a listába.

Index: Nem a jó csajok érdekesek a HÖK-listán

Jobbik pártépítés a BTK-ról, Szávay szakdolgozata

Egy volt HÖK-ös levele arról, hogy

  • Szávay Jobbikos pályafutása a BTK HÖK-től függött, és a BTK HÖK támogatta a Jobbikot.
  • hogyan zajlott Nemes megválasztása.
  • hogyan szippantotta be a pártpolitikába az új hallgatókat a HÖK.
  • ki írta Szávay szakdolgozatát.

Cink: Szávay pénzért vasaltatott, elcsalta a diplomamunkáját - Egy kiábrándult hallgató levele az egyetemi politikáról

Szólj hozzá!

Címkék: hok-visszaelesek

Na de mi lesz ha tényleg HÖK-ös leszek?

2013.04.06. 19:24 HaHa ELTE BTK

Ha elég szavazatot szerzel az áprilisi választásokon, bekerülsz a Szakos Hallgatói Érdekképviseletbe (SzHÉK). A SzHÉK-esek tartják a legközvetlenebb kapcsolatot az oktatókkal és a hallgatókkal. Feladatuk a tanulmányi kérdések megválaszolása, a hallgatói panaszok összegyűjtése és eljuttatása az illetékesekhez, a szakos programok megszervezése és a szakos levelezőlisták kezelése, a hallgatók folyamatos tájékoztatása. Gyakran SzHÉK-esek segítik az újdonsült egyetemistákat a gólyatáborban és a beiratkozás utáni első hónapokban, segédkezhetnek továbbá az indexek leadásában, felvételében és a diákigazolvány-érvényesítésben is. A SzHÉK-esek mandátuma egy évre szól.

A SzHÉK-ek Intézeti Képviseleteket (IK) alkotnak, a szakstruktúrához igazodva van hogy egy, van hogy több SzHÉK alkot egy IK-t, a szabad bölcsészet SzHÉK tagjai több IK-ba tagozódnak. Az IK-nak elnöke, alelnöke és a HÖK bizottsági struktúrájához igazodó referensi hálója van (tudományos, külügyi, tanulmányi, szociális, kommunikációs referens). Az IK tagjai a választási körzetek hallgatói létszámának megfelelően Küldöttgyűlési delegáltakat választanak maguk közül (általában 100 hallgatónként jár 1 mandátum), akik ezután részt vesznek a HÖK legfőbb döntéshozó szervének munkájában. Az IK meghatározott tagjai szavazati joggal rendelkeznek a Tanszéki és Intézeti Értekezleteken is.

Szólj hozzá!

Címkék: indulj-valassz

Én is lehetek jelölt?

2013.04.06. 19:21 HaHa ELTE BTK

A választásokon természetesen minden beiratkozott hallgató elindulhat (mivel április 15. és 26. között BA-s és felsőfokú szakképzéses választások lesznek, az MA-sok most kimaradnak, de nem sokáig). Ahhoz, hogy felkerülj a szavazólapra, választási körzeted hallgatóinak ajánlaniuk kell téged: ehhez a 40 főnél nagyobb választási körzetekben 10, a 40 főnél kisebbekben 5 hallgató aláírását kell összegyűjtened a jelölőlapon. A jelölőlapok április 3-tól elérhetőek lesznek a Dékáni Titkárságon (Múzeum krt. 4/A I. em. 143.).

A választás során jelöltként lehetőséged van kampányolni, illetve a kar más hallgatói is kampányolhatnak érted. A Választási Bizottság ügyrendje szerint oktatók és nem BTK-s hallgatók nem vehetnek részt a kampányban. A Választási Bizottság a jelölteknek megjelenést biztosít a kari és tanszéki hirdetőtáblákon valamint az ELTE BTK HÖK honlapján, igény esetén segít egy bemutatkozó fórum előkészítésében is.

Szólj hozzá!

Címkék: indulj-valassz